Az alvás alapvető szükségletünk. Általa regenerálódik az agyműködésünk és a szomatikus (testi) funkciónk. Egy felnőtt embernek átlag napi 8 óra alvásra van szüksége, amelynek nagyobb része optimális esetben éjfél és reggel 6 óra közé esik. Mindezt „belső óránk”, az úgynevezett cirkadián óra működteti 24 órás ritmus szerint. A váltott műszakban dolgozók ritmusát felborítja az éjszakai műszak, majd az ezt követő ismételt átállás a nappali műszakra.

A nappali alvás nehézségei és következményei

Ha a pihenés nem az éjszakai órákra esik, mennyisége csökken, minősége romlik.

Az éjszakai műszak utáni alvás gyakran a napi teendők elvégzése miatt nem folyamatos. Sokan délelőtt is, majd az újabb műszak előtt délután is alszanak, legalább két részre bontva így azt a pihenésre szánt időt, amire lehetőségük van. Aki másodállást vállal az éjszakai műszak lejárta után, az csak délután tud pihenni, vagy ha a következő nap nem kell esti műszakot kezdenie, egész egyszerűen kimarad egy éjszakányi alvás.

A nappali világosság és az élet beindulásával járó zajok zavarók. Nehezebben megy az ellazulás, gyakori a felriadás, felébredés, ami hosszú távon kialvatlanságot eredményezhet.

Következménye lehet az irritábilitás, a hangulati labilitás, koncentráció vagy memóriazavar, depresszió. Mindezek teljesítmény csökkenéshez, munka biztonsági kockázatokhoz, balesetekhez vezethetnek.

Előbb utóbb szomatikus panaszok is jelentkeznek, mint az emésztési panaszok, magas vérnyomás, szívproblémák, elhízás, nőknél a menstruációs zavar.

Alvássegítő módszerek

Az alvászavarok megelőzésében és kezelésében a következő módszerek segíthetnek:

– az alváshigiénés szabályok betartása,

– a környezet támogatása,

– gyógyszeres terápia.

A munka befejezése után bármennyi tennivaló is van, a pihenés legyen a legfontosabb. Megfelelő sötétítéssel, kényelmes fekhellyel, lehetőleg minden zajforrás kiküszöbölésével lehet előkészülni a pihenésre.

Az éppen otthon lévő családtagoknak is meg kell érteni, hogy a pihenés idején legyenek csendben, minden zajjal járó tevékenységet halasszanak el. Elintéznivalót se bízzanak az éppen éjszakai műszakból hazatérőre. A megfelelő körülmények megteremtése csak alkalmazkodással, összefogással lehetséges.

A váltott műszakban dolgozó sokszor éppen akkor nincs otthon, amikor már mindenki más hazaért, előfordul, hogy családi találkozókon, programokon sem tud részt venni. A családtól ez megértést igényel. Rendszeres munkamegosztással, a programok rugalmas átszervezésével, a környezet támogatásával a pszichés terhelés is kisebb lesz.

Bizonyos esetekben orvoshoz kell fordulni, ha az alvás idejében és minőségében olyan fokú a romlás, hogy az a munkavégzést és az egészséget veszélyezteti. A több műszakban dolgozók ritkán fordulnak orvoshoz, mert átmenetinek ítélik meg a problémát.

Pedig gyógyszeres segítséget is kaphat, mégpedig olyan altatószert, amely az elalvási időt lerövidíti, a felébredések számát csökkenti, növeli a teljes alvási időt, gyorsan felszívódik, hipnotikus hatása hamar jelentkezik, eliminációs (felezési) ideje olyan, hogy ébredés után frissen ismét munkába lehet állni.

Felhasznált irodalom:
Alvászavarok és a teljesítmény ingadozása váltott műszakban dolgozóknál – Az alvás és a cirkadián óra
Dr. Radics Judit