Ha jól körülnézünk háztartásunkban, szép számmal találunk veszélyes, egészségkárosító, vagy akár rákkeltő anyagokat. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, melyek ezek, és igyekezzünk környezettudatosan kezelni őket. Erre szolgál többek között a szelektív hulladékgyűjtés, melynek lényege, hogy ne kerüljenek a természetbe káros anyagok, illetve mód nyíljon a szakszerű, ipari méretű újrahasznosításukra.
Kevesen gondolnak arra, hogy a gyorsan fejlődő informatikai eszközök világában, a már nem használt telefonok, nyomtatók, festékpatronok is veszélyes hulladéknak számítanak. Sok olyan háztartás is van, ahol az idős emberek nehezen szánják rá magukat, hogy megszabaduljanak a feleslegessé vált tárgyaiktól, ragaszkodnak régi főzési vagy takarítási szokásaikhoz, ugyanakkor gondolkodás nélkül a háztartási hulladékok közé dobják, amit elkülönítve kellene tárolni.
Összegyűjtöttünk néhány a háztartásban jellemzően előforduló veszélyessé válható anyagot.
Elhasznált étolaj, zsír
A legismertebb és legnagyobb mennyiségben előforduló káros anyag otthonunkban. Egészségkárosító hatása a többszöri felhasználásban rejlik. Hevítéskor megváltozik az olaj szerkezete: a már egyszer felhevített olaj transzzsírsav tartalma magas, emeli az összes, és különösen a rossz (LDL) koleszterin szintet, és csökkenti a jó koleszterin (HDL) szintet. Ez az érrendszeri és szívbetegségek kialakulásának kedvez. Bármennyire is pazarlásnak tűnik, a háztartásban használt "fáradt olajat" ne használjuk fel többször!
Az ilyen hulladéktól csak szakszerűen szabad megszabadulni. Ha a lefolyóba öntjük, és onnan a természetes vizekbe kerül, gátolja az autooxidációs folyamatot. A talajba kerülve annak légáteresztő képességét rontja, a kommunális hulladékban pedig nehezen bomló réteget képez. A természetbe került transzzsírsavak egy része a táplálékláncon keresztül bejut szervezetünkbe.
Az olajok, zsírok szakszerű begyűjtését jogszabály írja elő. Így a vendéglátóhelyeken összegyűjtött használt olajat engedéllyel rendelkező cégeknek adják át.
Sajnos a háztartásban nem gyűjtik következetesen, így tovább szennyezi a környezetet. Érdemes figyelni, mikor van például a benzinkutaknál vagy egyéb tervezett hulladékgyűjtési akciók. Hasznos információk a témáról itt találhatók:
http://biofilter.hu/hasznalt-sutozsiradek-begyujtes/
Nem újratölthető elemek
Rengeteg háztartásban akadnak kimerült szárazelemek, amelyeket vérnyomásmérőhöz, mérleghez vagy más eszközhöz használtak. Ezeket nem szabad a szemétbe dobni, mert a burkolat sérülését követően nehézfémek oldódnak ki belőlük, szennyezik a talajt és a vizeket.
A higany a bőrön keresztül, vagy belélegezve károsít, de a táplálékláncon keresztül is mérgezi a szervezetet. Idegrendszeri tüneteket, bénulás, látás- és hallászavart, súlyosabb esetben halált is okozhat. A higanymérgezés különösen veszélyes a terhesség alatt, mert fejlődési rendellenességet okozhat.
A kadmium, az ólom, a nikkel, cink és lítium is toxikus. A szervezetben felhalmozódott ólom károsítja a májat és a vörösvérsejteket. A nikkel porai belélegezve rákkeltő hatásúak, a szervezetben felhalmozódva allergénként viselkednek.
Az elemeket, ugyanúgy, mint az akkumulátorokat, mindig veszélyes hulladékként kell kezelni, és kizárólag az erre kijelölt gyűjtőhelyre szabad letenni. Addig is tároljuk gyermekek elől elzárva! Tilos elásni, elégetni!
Az alábbi linken lehet keresni gyűjtőpontokat, ahol le lehet adni a használt elemeket:
E-hulladék
Napjaink egyik nagy környezetvédelmi problémája a háztartásokban felgyűlt elektronikai eszközök tárolása, elhelyezése, újrahasznosítása. A régi képcsöves televíziók, és LCD monitorok, laptopok, számítógépház, a bennük lévő nyomtatott áramkörök, az alaplap, a csatlakozók, a konnektorok, a műanyag burkolatok mind olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek közvetlenül vagy a természetbe kerülve fejtik ki káros hatásukat.
Az e-hulladék szuper- és hipermarketekben, műszaki szakáruházakban, villamossági üzletekben, kihelyezett gyűjtőedényekben, lakossági e-hulladék begyűjtő napok alkalmával, valamint lakossági hulladékgyűjtő udvarokban adható le.
http://www.electro-coord.hu/web/gyujtopontok
Itt találhatók hasznos információk a szelektív hulladékgyűjtésről:
Gyógyszerek
Alapszabályként eredeti csomagolásban, jól zárható helyen, élelmiszertől és vegyi anyagtól elkülönítve tároljuk. Különösen ott kell nagyon vigyázni, ahol kisgyermek van. Súlyos tragédiák történtek már kint felejtett tabletták miatt.
Ha lejártak a gyógyszerek, tilos a szemétbe dobni. Nem csak azért, mert illetéktelen kezekbe kerülve mérgezést okozhat, hanem mert környezetszennyező hatású.
Szerencsére nincsen olyan település, ahol a lakóhelyünkhöz közel lévő gyógyszertárban ne tudnánk a gyűjtődobozba tenni. Addig is szigorúan zárjuk el!
Maró, mérgező anyagok - nátrium-hipoklorit
A maró anyagok otthonunkban is megtalálhatók, mint a savak és a lúgok. Ez utóbbi csoportba tartozó hipó (Hypo) máig töretlen népszerűségnek örvend, ha takarításról, fertőtlenítésről van szó. Felvetődik a kérdés, mennyire veszélyes anyag, illetve mennyire indokolt használata a háztartásban.
A nátrium-hipoklorit vizes oldatát az 1940-es évektől kezdve alkalmazzák fehérítésre, szagtalanításra, fertőtlenítésre.
A kereskedelemben hipó néven forgalmazott folyadék nátrium-hipoklorit oldat mindig tartalmaz klórgázt, amely a levegőbe jut. Ezért és lúgos kémhatása miatt mérgező és veszélyes.
A bőrre kerülve, belélegezve, lenyelve méreg, hosszútávon rákkeltő hatású, folyamatos használata allergizáló. Különösen veszélyes sósavval keverni, mert így klórgáz keletkezik.
Sajnos még mindig sok háztartásban és közintézményben tisztítószernek használják a hipót, pedig nem az.
A szennyeződést nem távolítja el, fertőtlenítésre csak járványok idején indokolt használni, akkor is csak szanitereknél, tiszta vizes öblítéssel és szellőztetéssel együtt.
Mosogatóvízbe öntve közintézményekben tilos lenne használni. Csak indokolt esetben, és megfelelő védőruhában, gumikesztyűvel szabad alkalmazni.
Források:
MDOSZ: transzzsírsavak
Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság
Biofilter: biofilter.hu
Dr. Suhajda Ágnes: Szakvélemény a hypo használatáról.
