A koffein a világon talán a legnépszerűbb élénkítő szer. A Föld lakosságának mintegy 80%-a él vele napi rendszerességgel. Élénkítő, fizikai állóképességet javító hatása az adenozin (az éberséget csökkentő, alvást elősegítő) hormon gátlásával valósul meg. Összegyűjtöttünk tíz fontos dolgot, amit jó tudni erről az anyagról, amiről a mai ember már nem szívesen mondana le.

Mióta fogyaszt az emberiség élénkítő italokat?

Évezredekkel ezelőtt már a maja és azték kiváltságosok is élvezték a kakaóból készült italt, a kínaiak pedig időszámításunk előtt is főztek teát. Több mint ezer éves az az élénkítő ital is, amit Afrikában a kóladió magjából készítettek. A koffeintartalmú italok a 19. század végén kezdtek terjedni.

Magyarországon a törökök hagyományozták ránk a kávéfogyasztás szokásait.

Mitől függ, hogy egy kávét erősebbnek érzünk?

A kávé erősségére kizárólag csak az ízéből nem lehet következtetni, ugyanis a kávébab pörkölésekor csökken a koffeintartalma. Minél tovább pörkölik, annál mérsékeltebb az élénkítő hatása, mi mégis a markánsabb ízt érezzük erősebbnek.

Függ a kávébab fajtájától, de a főzés módja is befolyásolja. A törökösen elkészített, vagy az instant kávéban alacsonyabb dózisban fordul elő. Jó tudni, hogy még a koffeinmentes sem igazán mentes, egy csészében 3-4 mg található.

A kávébabon kívül mi tartalmaz még koffeint?

A teában csersavhoz kötött formában van jelen, ezért tűnik szelídebbnek, de valójában a hatóanyaguk azonos.

Kevésbé köztudott hogy a szerkezetéhez hasonló teobrominnak – amelyet akóladió, a guarana és a csokoládé is tartalmaz-, szintén élénkítő hatása van

Hol fogyasztják a világon a legtöbb koffeint?

A felnőtt lakosságot vizsgálva a koffein fogyasztó nemzetek dobogósai Dánia, Hollandia és Belgium. A legkevesebb Romániában, Görögországban, Bulgáriában és Spanyolországban fogy.

Európa legtöbb országában az elfogyasztott mennyiség mintegy 40-94%-a kávéból származik, kivéve az Egyesült Királyság, ami köztudottan teafogyasztó nemzet.

Az európai serdülőknél már nem a kávé a kizárólagos, hanem kiegészül a csokoládéval, teával, kólafélékkel. A kisgyermekek koffeinforrása elsősorban a csokoládé, amit a kóla követ.

Magyarországon a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) vizsgálata szerint a napi koffeinfogyasztás 60%-a kávé, 30%-a tea, 8,5%-a csokoládé, és 5%-a kólaféle.

Mennyi koffeint fogyaszthatunk naponta?

Felvetődik a kérdés, milyen mennyiségben fogyasztható biztonságosan. Erre vonatkozóan az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) végzett alapos kockázatelemzést, figyelembe véve a különböző élethelyzeteket és a korcsoportokat. Eszerint egy felnőtt szervezet számára egyszerre 200 mg koffein nem jelent kockázatot. Hogy viszonyítani tudjunk, ez egy dupla cappuccino fogyasztásával egyenlő. Ez az adag abban az esetben sem káros, ha ezt kevés alkohol kíséretében, vagy energiaital formájában isszuk meg.

Gyerekekre nem terjedt ki a vizsgálat, de a szakértők feltételezése szerint 3 mg/testtömeg csokoládé fogyasztása ebből a szempontból még biztonságos.

Mennyi idő alatt bomlik le a szervezetünkben a koffein?

Elfogyasztása után pár percen belül felszívódik a szervezetünkben, élénkítő hatása már 15-30 perc múlva jelentkezik.

Felezési ideje, vagyis az az időtartam, amennyi alatt 50 százaléka kiürül, 2 és 8 óra között lehet. Függ az életkortól, a testtömegtől, a máj állapotától, a szedett gyógyszerektől. Egészséges felnőtt esetében a felezési idő átlag négy óra.

Terhesség alatt fogyasztható koffein?

Terhesség alatt nem tilos a koffeintartalmú italok fogyasztása, a napi 200 mg-ot semmiképpen nem tanácsos túllépni. Egyéni érzékenységnek, fizikai adottságoknak megfelelően van, akinél még ennyi sem megengedett. Terhesség alatt nő a felezési idő, amit érdemes figyelembe venni.

A kismamáknak tudniuk kell, hogy a magzat az első három hónapban a méhlepényen át bejutó hatóanyagot még nem tudja lebontani. Ezért ebben az időszakban egyáltalán nem tanácsos élénkítő italokat fogyasztani.

Mit kell tudni a koffein túladagolásról?

Napi koffeinfogyasztásunk összeadódik. A kávén kívül az elfogyasztott tea, energiaitalok, kóla, gyógyszerek is tartalmazzák.

Túladagoláson a napi 600 mg-ot meghaladó fogyasztást értjük. Hatására előfordulhat szédülés, émelygés, fejfájás, emésztési panaszok, vérnyomás emelkedés, szapora szívműködés, remegés, dehidratációs tünetek, fokozott gyomorsav termelődés.

Függőség esetén megvonása is negatív tünetekkel jár, többek között ingerlékenység, koncentrációs zavar, alvászavar

Igaz-e, hogy egyes betegségre hatásos?

Bizonyos esetben a koffeinnek jótékony hatása van. Ilyen az alkoholmérgezés, kimerültség. Ezek nem gyógyító, hanem csak kedvező élettani hatások.

Fájdalomcsillapítók hatóanyagaként felerősíti annak hatását, ezért abból kevesebbet kell szedni.

Igaz-e, hogy egyes gyógyszerek felerősítik a koffein hatását?

Aki rendszeresen, de akár időszakosan is gyógyszert szed, annak tudnia kell a következőket:

– A koffein felezési ideje nő az antibiotikumok hatására, így a túladagoláshoz hasonló tünetek alakulhatnak ki.

– A vastartalmú gyógyszerek és az ételekben található vas felszívódását megakadályozza.

– Teofillint tartalmazó, asztmás betegségek kezelésre szánt gyógyszerek hatását felerősíti, nyugtalanságot, szapora szívverést alvászavart okozhat.

– A fogamzásgátlók lassítják a kiürülését.