Vannak olyan vélemények, hogy a várandósság alatti zenehallgatás serkenti a magzat agyfejlődését, így friss kutatások alapján a hallórendszer fejlődését segíti.
A 28. terhességi héttől kezdődően a magzat hallja a hangokat, és reagál rá. Emiatt gondolják a pszichológusok, hogy klasszikus zenét hallgatni a terhesség idején előnyös lehet a baba egészségére. 2004-ben egy kanadai vizsgálat azt mutatta, hogy a hatévesek rendszeres zenehallgatása nem túl nagy, de mérhető javulást hozott az intelligenciában és a matematikai képességekben.
A Helsinki Egyetem munkatársainak friss kutatása szerint az újszülöttek már a megszületéskor rendelkeznek a környező világra vonatkozó tapasztalatokkal és emlékekkel. A kísérleti eredményekből az látszik, hogy minél tovább van kitéve a magzat bizonyos hangingereknek, annál erőteljesebb a fejlődésre gyakorolt hatása – a zenétől függően.
A vizsgálathoz komplikációmentes terhességben lévő nőket válogattak be, tizenkettőt a "zenés" csoportba és ugyanennyit kontrollnak. Az első csoportba tartozó kismamák a 29. héttől a szülésig hetente öt alkalommal hallgatták meg ugyanazt a CD-t, összesen 46–64 alkalommal. A CD-re többféle zenét vettek fel, az egyik (a Hull a pelyhes fehér hó feldolgozása), amelyre a későbbi ellenőrző vizsgálat épült, háromszor volt hallható a lemezen.
Négy hónappal születésük után EEG vizsgálattal ellenőrizve azt találták, hogy a babák emlékeznek a hallott dallamra, amikor újra lejátszották nekik a CD-t. A tartós pozitív hanginger elősegítette az agyi hallórendszer fejlődését.
Az érem másik oldala lehet, hogy a gyakran hallott kellemetlen hangok, mint például a gépek zaja, hosszú távú károkat is okozhatnak a magzat hallórendszerének fejlődésében. Megfontolandó lehet az is, hogy vajon a koraszülött osztályon fekvő babákat milyen akusztikus környezet veszi körül. A zene és a zaj pozitív és negatív hatását állatkísérletek is alátámasztják. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy ezek a hatások jóval tartósabbak, mint a korábbi kutatások alapján gondolták.
Bár a kutatások tudományos szempontból még korántsem tekinthetők befejezettnek, egy spanyol cég úgy gondolta, elegendőek ahhoz, hogy egy eszközzel a zenét közelebb hozzák a magzathoz – nemcsak átvitt értelemben.
Hogyan?
A szerkezet neve Babypod, és egy mesterséges megtermékenyítéssel és szülészet-nőgyógyászattal foglalkozó barcelonai magánklinika fejlesztette ki. Honlapjuk szerint az első száz babánál, akinek az édesanyja használta az eszközt, semmilyen káros hatást nem tapasztaltak. A fejlesztők szerint a Babypod "serkenti az agy és az idegrendszer fejlődését".
Az agy fejlődése szempontjából fontosak a korai stimulusok, azonban az nem bizonyított, hogy a magzati életben szerzett benyomások valódi előnyökkel járnának. Sok leendő szülő hisz a zene erejében, ezért vannak várandós nők, akik fejhallgatót helyeznek a hasukra.
A Babypod hangereje 54 decibel, ami a nyugodt beszélgetés intenzitásának felel meg. A gyártó szerint a szilikonból készült eszköz kényelmes és biztonságos, és a szigorú higiénés utasítások betartásával gyakran használható. A cég ugyanakkor nem ajánlja a Babypod használatát veszélyeztett vagy magas kockázatú terhességben.
Az eszköz jelenleg mintegy 47.000 Ft-ba kerül, és okostelefonnal együtt használható. Az apró, henger alakú hangszórót a hüvelybe kell helyezni, mint egy tampont, és ha a kismamának nincs saját fülhallgatója, az sem gond, mert az is a csomag része.
Források:
http://www.medicaldaily.com/playing-music-while-pregnant-may-help-your-childs-hearing-261475
Eino Partanen, Teija Kujala, Mari Tervaniemi, Minna Huotilainen: Prenatal Music Exposure Induces Long-Term Neural Effects. PLOS ONE October 30, 2013. http://dx.doi.org/10.1371/journal.pone.0078946
Glenn Schellenberg: Music lessons enhance IQ. Psychological Science August 2004 vol. 15. No. 8. 511-514. http://www.erin.utoronto.ca/~w3psygs/MusicLessons.pdf
